Korrekt-túra

Pálfy Katalin nyelvhelyességi blogja

Lehetne egyszerűbben?

2014. november 06. 09:01 - Pálfy Katalin

1. „A melléklet tartalmazza a ... tervezetet a fegyveres konfliktusok nemzetközi szerződésekre gyakorolt hatását illetően.

2. „Voltak olyan többoldalú egyezmények, amelyek hiányoznak a felsorolásból, mégsem szűntek meg Magyarország tekintetében.

3. „A diplomáciai kapcsolatok is csak ezután éledtek újjá a két állam viszonylatában.

4. „A Nicaragua elleni katonai és félkatonai akciók ügyében sem volt egyszerű a kérdés. ... A második eljárást Pakisztán indította a Nemzetközi Bíróság előtt Indiával szemben 1973 tavaszán, pakisztáni származású hadifoglyokkal való bánásmód ügyében.

5. Az egyezmény rendelkezései nem érintik az államok közötti ellenségeskedések kitörésével kapcsolatban valamely szerződés tekintetében felmerülő kérdéseket.

A címben feltett kérdésre az a válaszom: bizony, lehetne egyszerűbben, úgy értem, kevésbé körülményesen megfogalmazni az idézett mondatokat.

Lássuk az elsőt! A mondat elemeinek átrendezésével kiiktathatjuk a nyakatekert  hatású „illetően”-t:

1. „A melléklet tartalmazza a fegyveres konfliktusok nemzetközi szerződésekre gyakorolt hatását elemző/összefoglaló/felvázoló tervezetet.” 

Látjuk, a mondat tárgyának bővítményei visszakerültek oda, ahová valók: a tárgy elé.

A második idézet nehezményezett szava a „tekintetében”, ezt kiválthatjuk így:

2. „Voltak olyan többoldalú egyezmények, amelyek hiányoznak a felsorolásból, mégsem szűntek meg Magyarország esetében.

A kijelentés tartalma nem változott, csak eltüntettünk egy helyhatározásra alkalmatlan szót, azt értelmesre cserélve.

A harmadik mondat stilizálásához megint a szórend változtatása a legegyszerűbb megoldás.

3. „A két állam diplomáciai kapcsolatai is csak ezután éledtek újjá.

A negyedikként idézett két mondatot azért választottam, hogy szemléltethessem: nem kell mindenáron radíroznunk, ha „ügyében”-t látunk! Ha ugyanis a mondatkörnyezetből kiderül, hogy peres vagy hivatalos ügyről van szó, használata indokolt. (Esetünkben, az első mondatban a Nicaragua elleni támadás vált bírósági üggyé, tehát a mondaton nem kell vátoztatni.)

Már más a helyzet a negyedik idézet második mondatában! Amiatt perelték Indiát, mert az rosszul bánt a pakisztáni hadifoglyokkal, tehát a mondat pontosítása indokolt. Íme az én változatom:

4. „A Nicaragua elleni katonai és félkatonai akciók ügyében sem volt egyszerű a kérdés. ... A második eljárást Pakisztán indította a Nemzetközi Bíróságon 1973 tavaszán, amiért India méltatlanul bánt a pakisztáni származású hadifoglyokkal.

Az ötödik idézetet alighanem csak jogászok értik meg elsőre. Ne adjuk fel mégsem! Olvassuk el még egyszer:

5. Az egyezmény rendelkezései nem érintik az államok közötti ellenségeskedések kitörésével kapcsolatban valamely szerződés tekintetében felmerülő kérdéseket.

Tegyünk föl kérdéseket: miket nem érintenek a rendelkezések? Milyen szerződések? Ha jól értjük, az egyezmény rendelkezései nem érintenek olyan szerződéses kérdéseket, melyek államok közötti ellenségeskedések kitöréséről szólnak. Hoppá, megvan a mondatunk! A régi trükkel, a mondatrészek sorbaállításával (alany, állítmány, tárgy) és a tárgyra vonatkozó mellékmondat megalkotásával sikerült a görcsbe merevedett mondatot érthetőbbé tennünk. Piros pont annak, aki ugyanerre a következtetésre jutott:

5. „Az egyezmény rendelkezései nem érintenek olyan szerződéses kérdéseket, melyek államok közötti ellenségeskedések kitöréséről szólnak.”

Szólj hozzá!

Ellenőrző gyakorlat

2014. november 04. 09:12 - Pálfy Katalin

Az előző blogbejegyzésben már említettem, miért gyomlálom rendre a kéziratokból az időhatározó ragok helyett használt, már-már trendiként tetszelgő, a szöveget valójában maszatoló „során”-t. Felidézek most egy korábban javított tanulmányrészletet, melynek öt mondatából négyszer kellett a gyomlálás eszközéhez nyúlnom. Tedd meg most egyedül! (A harmadik mondatot tanácsos gördülékenyebbé tennünk a „való” kiiktatásával.)

„Szerző a disszertáció elkészítése során ennek az egyensúlynak az elérésére törekedett. A szakirodalom beható tanulmányozása mellett széles körben felhasználta nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ dokumentumait. A Nemzetközi Jogi Bizottságban folyó kodifikációs tevékenység több szempontból is segítséget jelentett a kutatás során, így például az államok véleményéhez való hozzáférés könnyebb lett. Mindemellett azonban Szerző nem követi a Bizottság által használt sorrendet a téma feltárása során és számos ponton eltérő véleményt, kritikát fogalmaz meg a tervezettel kapcsolatosan. Fontos kiemelni, hogy a kutatás során Szerző több száz nemzetközi szerződést vetett vizsgálat alá.

Sikerrel jártál? Íme az én változatom:

„Szerző a disszertáció elkészítésekor ennek az egyensúlynak az elérésére törekedett. A szakirodalom beható tanulmányozása mellett széles körben felhasználta nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ dokumentumait. A Nemzetközi Jogi Bizottságban folyó kodifikációs tevékenység több szempontból is segítséget jelentett a kutatásban,így például megkönnyítette a hozzáférést az államok véleményéhez. Mindemellett azonban Szerző nem követi a Bizottság által használt sorrendet a téma feltárásakor és számos ponton eltérő véleményt, kritikát fogalmaz meg a tervezettel kapcsolatosan. Fontos kiemelni, hogy a kutatás idején Szerző több száz nemzetközi szerződést vetett vizsgálat alá.

Szólj hozzá!

Mondatkígyók

2014. november 03. 21:08 - Pálfy Katalin

Főként tudományos, illetve nagyon-nagyon szakmainak szánt írásokban látom gyakran, hogy a szerző nem számol olvasója agyának befogadóképességével: mondatait sorokon keresztül nyújtja, fűzi, csavarja, toldozgatja, tekeri. Mire a jámbor, gyanútlan olvasó egyetlen mondat végére ér, már fogalma sincs róla, mit olvasott az elején. Tarts mértéket! – mondanám, de nincs mérték, nincs szabály a mondathosszúságra.

Tényleg nincs. De már az általános iskolában azt tanuljuk: egy gondolat – egy mondat. Nem leszünk attól „tudományosabbak”, ha mondatkígyókat illesztünk a szövegtestbe! Már ha gondolataink megérttetése a cél és nem elfedésük...

Lássunk egy példát:

„A nemzetközi szerződések alkalmazása olyan széles körben elterjedt, hogy nem feltételezhetjük azt, hogy minden körülmények között ugyanazok az egységes szabályok vonatkoznak rájuk, időről időre látunk különbségeket az alkalmazandó jogban, amely a szerződés funkciójának függvénye; ezek a különbségek rendkívül élesen láthatóak a háború nemzetközi szerződésekre gyakorolt hatása vizsgálata során.”

Próbáld meg szétszedni, ha már értelmezted a hat tagmondatból alkotott példamondatot! A szerző első közölnivalója szerintem ott ér véget, hogy „egységes szabályok vonatkoznak rájuk.” Nyugodt szívvel tehetünk ott pontot, hiszen a különbségekről szóló negyedik és ötödik tagmondat együtt tökéletesen megáll a lábán – hogy kedvenc képzavarommal éljek. (Időről időre ... függvénye.) A hatodik tagmondat megint csak értelmes önmagában, így ebből alkotnám meg az idézett bekezdés harmadik mondatát.

Ám nem vagyunk még készen! Most következhetnek az apróságok.

Az első három tagmondatból összeállt mondatunkban a dupla hogyigencsak zavaró, eltüntetésre a második kínálkozik így:

„A nemzetközi szerződések alkalmazása olyan széles körben elterjedt, hogy nem feltételezhetjükazt, hogy minden körülmények között ugyanazok az egységes szabályok vonatkoznak rájuk.” A mondat értelme semmit sem változott a pirossal jelzett két szó kihagyásával, a tagmondatokat elválasztó vessző előrehozásával.

Van egy másik megoldás is: „A nemzetközi szerződések alkalmazása széles körben elterjedt, így nem feltételezhetjük, hogy minden körülmények között ugyanazok az egységes szabályok vonatkoznak rájuk.” 

Mutatós eredményt még a harmadik mondat végén érhetünk el a kényszeredett dupla birtokviszony („hatása vizsgálata”) felszámolásával. Javaslatom eltünteti a mostanában érthetetlenül gyakran használt „során”-t is: „Ezek a különbségek rendkívül élesen láthatóak a háború nemzetközi szerződésekre gyakorolt hatásának vizsgálatakor.

A nemzetközi szerződések alkalmazása széles körben elterjedt, így nem feltételezhetjük, hogy minden körülmények között ugyanazok az egységes szabályok vonatkoznak rájuk. Időről időre látunk különbségeket az alkalmazandó jogban, amely a szerződés funkciójának függvénye. Ezek a különbségek rendkívül élesen láthatóak a háború nemzetközi szerződésekre gyakorolt hatásának vizsgálatakor.

Lám, csak sikerült öt-tíz percet elbíbelődnünk a bő ötsoros mondatkígyóval!

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása