1. „A melléklet tartalmazza a ... tervezetet a fegyveres konfliktusok nemzetközi szerződésekre gyakorolt hatását illetően.”

2. „Voltak olyan többoldalú egyezmények, amelyek hiányoznak a felsorolásból, mégsem szűntek meg Magyarország tekintetében.”

3. „A diplomáciai kapcsolatok is csak ezután éledtek újjá a két állam viszonylatában.”

4. „A Nicaragua elleni katonai és félkatonai akciók ügyében sem volt egyszerű a kérdés. ... A második eljárást Pakisztán indította a Nemzetközi Bíróság előtt Indiával szemben 1973 tavaszán, pakisztáni származású hadifoglyokkal való bánásmód ügyében.”

5. „Az egyezmény rendelkezései nem érintik az államok közötti ellenségeskedések kitörésével kapcsolatban valamely szerződés tekintetében felmerülő kérdéseket.”

A címben feltett kérdésre az a válaszom: bizony, lehetne egyszerűbben, úgy értem, kevésbé körülményesen megfogalmazni az idézett mondatokat.

Lássuk az elsőt! A mondat elemeinek átrendezésével kiiktathatjuk a nyakatekert  hatású „illetően”-t:

1. „A melléklet tartalmazza a fegyveres konfliktusok nemzetközi szerződésekre gyakorolt hatását elemző/összefoglaló/felvázoló tervezetet.” 

Látjuk, a mondat tárgyának bővítményei visszakerültek oda, ahová valók: a tárgy elé.

A második idézet nehezményezett szava a „tekintetében”, ezt kiválthatjuk így:

2. „Voltak olyan többoldalú egyezmények, amelyek hiányoznak a felsorolásból, mégsem szűntek meg Magyarország esetében.”

A kijelentés tartalma nem változott, csak eltüntettünk egy helyhatározásra alkalmatlan szót, azt értelmesre cserélve.

A harmadik mondat stilizálásához megint a szórend változtatása a legegyszerűbb megoldás.

3. „A két állam diplomáciai kapcsolatai is csak ezután éledtek újjá.”

A negyedikként idézett két mondatot azért választottam, hogy szemléltethessem: nem kell mindenáron radíroznunk, ha „ügyében”-t látunk! Ha ugyanis a mondatkörnyezetből kiderül, hogy peres vagy hivatalos ügyről van szó, használata indokolt. (Esetünkben, az első mondatban a Nicaragua elleni támadás vált bírósági üggyé, tehát a mondaton nem kell vátoztatni.)

Már más a helyzet a negyedik idézet második mondatában! Amiatt perelték Indiát, mert az rosszul bánt a pakisztáni hadifoglyokkal, tehát a mondat pontosítása indokolt. Íme az én változatom:

4. „A Nicaragua elleni katonai és félkatonai akciók ügyében sem volt egyszerű a kérdés. ... A második eljárást Pakisztán indította a Nemzetközi Bíróságon 1973 tavaszán, amiért India méltatlanul bánt a pakisztáni származású hadifoglyokkal.”

Az ötödik idézetet alighanem csak jogászok értik meg elsőre. Ne adjuk fel mégsem! Olvassuk el még egyszer:

5. „Az egyezmény rendelkezései nem érintik az államok közötti ellenségeskedések kitörésével kapcsolatban valamely szerződés tekintetében felmerülő kérdéseket.”

Tegyünk föl kérdéseket: miket nem érintenek a rendelkezések? Milyen szerződések? Ha jól értjük, az egyezmény rendelkezései nem érintenek olyan szerződéses kérdéseket, melyek államok közötti ellenségeskedések kitöréséről szólnak. Hoppá, megvan a mondatunk! A régi trükkel, a mondatrészek sorbaállításával (alany, állítmány, tárgy) és a tárgyra vonatkozó mellékmondat megalkotásával sikerült a görcsbe merevedett mondatot érthetőbbé tennünk. Piros pont annak, aki ugyanerre a következtetésre jutott:

5. „Az egyezmény rendelkezései nem érintenek olyan szerződéses kérdéseket, melyek államok közötti ellenségeskedések kitöréséről szólnak.”