Magára valamit is adó cég ma már nem lehet sikeres píáros munkatárs nélkül – mondja egy kb. tegnap kinevezett kommunikációs menedzser píáros élete első munkanapján. Nagyon büszke magára. Nem tudom, egyetemen kapta-e a diplomáját, vagy gyorstalpalót végzett, önképzéssel jutott-e a bevezető mondatbeli nagy felismerésre, vagy olvasta valahol...
Hemzsegnek körülöttünk a szóvivők, a pr-igazgatók, a kommunikációs asszisztensek, a hrlevélszerkesztők, s számuk növekedésével szaporodnak a közéletben, az üzleti levelezésekben, a telephelyi eligazító feliratokban, a web-oldalakon és a céges beszámolókban a helyesírási, nyelvhelyességi baklövések, a maszatolások, a kontrollálható, mégis kontrollálatlan szövegek. Vajon van-e összefüggés a divatszakmások és a közbeszéd romlása között?
Az biztos: a közönségkapcsolatokért felelős munkatárs, a tehetősebb cégeknél foglalkoztatott népesebb csapat felelőssége is, milyen kép alakul ki bennünk az általa (általuk) képviselt szervezetről, ügyről. Mit gondoljak például arról a közműszolgáltatóról, amelynek hírlevelében egyetlen bekezdésben háromszor fordul elő álltmányként a kerül szó? Nyílt napjukon megrendezésre kerül egy vitafórum, lebonyoltásra kerül a gyermekek játékos vetélkedője, a résztvevő ügyfelek között pedig kisorsolásra kerül...
Kedves píáros kollégák! Fontoljátok meg, nem kellene-e meghagynotok ezt a szerencsétlen, eltorzított jelentésű igét eredeti funkcióiban! A teljesség igénye nélkül:
kerül (=jut) Mi kerül az asztalra?
kerül (=körbejár) Ma kétszer kerülte a háztömböt.
sokba kerül (=drága) Sokba kerül ez még neked!
kikerül (=kitér az útból) Kikerültük a veszteglő autót.
sorra kerül (=következik) Másfél óra múlva került sorrra.
megkerül (=megtaláltatik) Megkerült a pénztárcája!
megkerüli (=elsumákolja) Ön megkerüli a választ!
átkerül (=áthelyezik) Ha így folytatja, átkerül a zártosztályra.