Magára valamit is adó cég ma már nem lehet sikeres píáros munkatárs nélkül – mondja egy kb. tegnap kinevezett kommunikációs menedzser píáros élete első munkanapján. Nagyon büszke magára. Nem tudom, egyetemen kapta-e a diplomáját, vagy gyorstalpalót végzett, önképzéssel jutott-e a bevezető mondatbeli nagy felismerésre, vagy olvasta valahol... 

Hemzsegnek körülöttünk a szóvivők, a pr-igazgatók, a kommunikációs asszisztensek, a hrlevélszerkesztők, s számuk növekedésével szaporodnak a közéletben, az üzleti levelezésekben, a telephelyi  eligazító feliratokban, a web-oldalakon és  a céges beszámolókban a helyesírási, nyelvhelyességi baklövések, a maszatolások, a kontrollálható, mégis kontrollálatlan szövegek. Vajon van-e összefüggés a divatszakmások és a közbeszéd romlása között?

Az biztos: a közönségkapcsolatokért felelős munkatárs, a tehetősebb cégeknél foglalkoztatott népesebb csapat felelőssége is, milyen kép alakul ki bennünk az általa (általuk) képviselt szervezetről, ügyről. Mit gondoljak például arról a közműszolgáltatóról, amelynek hírlevelében egyetlen bekezdésben háromszor fordul elő álltmányként a kerül szó? Nyílt napjukon megrendezésre kerül egy vitafórum, lebonyoltásra kerül a gyermekek játékos vetélkedője, a résztvevő ügyfelek között pedig kisorsolásra kerül...

Kedves píáros kollégák! Fontoljátok meg, nem kellene-e meghagynotok ezt a szerencsétlen, eltorzított jelentésű igét eredeti funkcióiban! A teljesség igénye nélkül:

kerül (=jut)                                    Mi kerül az asztalra?

kerül (=körbejár)                           Ma kétszer kerülte a háztömböt. 

sokba kerül (=drága)                    Sokba kerül ez még neked!

kikerül (=kitér az útból)                 Kikerültük a veszteglő autót.

sorra kerül (=következik)              Másfél óra múlva került sorrra.

megkerül (=megtaláltatik)             Megkerült a pénztárcája!

megkerüli (=elsumákolja)             Ön megkerüli a választ!

átkerül (=áthelyezik)                     Ha így folytatja, átkerül a zártosztályra.