Nem mindig vagyunk abban a helyzetben, hogy elkészülvén a megszövegezésével, művünket átnézethetjük valaki mással is. Pedig a „szűz szem“ nagy valószinűséggel felfedezi az elütéseket, betűcseréket – szóval a kisebb, nem kifejezetten helyesírási, inkább gépelési hibákat. A nagyobbak kiszűrésére már érdemes szakmailag megbízható segítséget kérni. A munkatársak általában tapasztalati úton tudják egymásról, melyikük helyesírási tudására lehet alapozni.
A nagyon-nagyon fontos munkák ellenőrzésére pedig ott vannak a korrektorok – már ahol vannak... Az újságoknál persze ez nem kérdés: a korrektúra elengedhetetlen része a szerkesztőségi munkafolyamatnak. De ismerek helyeket, ahol a korrektor nem nyúl (vagy nem nyúlhat) bele például a hirdetések szövegébe. Azt nem tekintik az újság szerves részének! Kemény – és eredményes – harcot vívtam annak idején miskolci könyvkiadómmal, hogy javíthassam a VendégVáró Útikönyvek sorozatában megjelenő, jobbára turisztikai hirdetéseket. Szerintem egy igényes kiadvány, szakmai publikáció szerkesztője, szerzője ne legyintsen a más forrásból származó részletekre sem!
Ha a Népszabadságnál dolgoznék, nem hagytam volna szó nélkül, hogy a Telekom nagy felületű, 2014. október elsejei szöveges hirdetése szerint „új korlátlan tematikus adatopciók kerülnek bevezetésre“, vagy „a módosításokat ... új jogszabályok továbbá olyan pontosítások indokolják, amelyek ...“ Aki a hirdetés szövegét összeállította, pár sorral följebb láthatta volna a jó megoldást a „kerülnek bevezetésre“ elkerülésére: „Új csatornaként bevezetjük ...“ A hiányzó vesszőket pedig kiteszem most pótlólag:
Új, korlátlan, tematikus opciókat vezetünk be ... új jogszabályok, továbbá olyan pontosítások indokolják, amelyek ...