Majdnem minden televíziós reklámblokkba befizette gyártója köhögés elleni csodaszerét – most van szezonja, sajnos –, van szerencsénk hát naponta többször is hallani/látni a frappáns fogalmazványt:
„A javallatokra való alkalmazása a régóta fennálló használaton alapul.”
Érdemes ízekre szedni a mondatot, hogy tisztán lássunk. Azt állítja, hogy a szóbanforgó gyógyszer használata régóta fennáll. Hogy a használat egyáltalán fennállhat, nos, azt erősen kétlem, így aztán csaknem mindegy is, régóta áll fenn, vagy tegnaptól csupán.
A mindössze kilenc szavas mondatban azt is tudatja velünk reklámszövegünk szerzője, hogy a szert alkalmaznunk a javallatokra kellene. Mi van? Szóval nem a lovunk szőrének kikefélésére? Még csak nem is a sajtos tészta megsózására, hanem a javallatokra? Nagy csalódás ez nekünk, hithű reklámzabálóknak, ugye?
Való igaz (ez most nem az a való!), ezt a felvetést komolyabban kéne vennünk, s nem szórakozni itt vele! Hiszen – tudjuk meg a gondolatgazdag felvetés megemésztésekor, végkicsengésként – épp a fennálló használatra alapozunk, amikor a javallatokra alkalmazunk!
Na már most: nálunk fenn áll a padláson egy gyerekágy, melyben először a nagymamám altatta anyukámat, jómagam is sokat álmodoztam benne, legutoljára a lányom használta, az sem tegnap volt – tehát régóta csak ott porosodik. Az volna most a leszármazottamnak címzett javallatom, hogy alkalmazva ősei bevált (mód)szereit, vegye alapul a kiságy használatát előbb-utóbb. Röviden, reklámszövegírósan szólva: a kiságy javallatokra való alkalmazása a régóta fennálló használaton alapuljon.