Különleges esetekben illik megtartani a helyesírás alapnormáitól eltérő írásmódot. Ilyen például minden családnév: nem írhatod le valakinek a nevét Takács Jennifernek, ha ő maga Takáts-ként használja, s mert a keresztnevét is az anyakönyvezett formájában kell írnia, valószínű, hogy Dzsenifer lett az angol utónévből.
Én sem örülnék, ha blogom blikkfangosnak szánt címét (KORREKT-TÚRA) javította volna a szolgáltató Inda-Labs Zrt. (Bonyolítja a helyzetet, hogy webcímként ugye rövid u-val kell írnunk!) Kétkedőknek bizonyítandó, hogy ismerem e szó makulátlan írásmódját (korrektúra), a blog fejlécének háttérképén korrektúrajelekkel láttam el a szövegbe illesztett címszót.
S ha már a címeknél tartunk: hagyománytiszteletből egybeírandó a szegedi újság, a Délmagyarország lapcíme, noha földrajzi névként a szó ma már kötőjeles volna. Alapítása, 1910 óta őrzi az újság az eredeti írásmódot a fejlécben és folyószövegeiben is. Ha tehát valaki hivatkozik, idéz e lapból, kérem, ne javítsa kötőjeles verzióra!